Saját halálunkról álmodni lehet félelmetes, de akár felszabadító élmény is. De mire utalnak valójában ezek az álmok? A válaszra ezúttal nem az álmoskönyvben, hanem a psychologytoday.com-on leltünk rá. Út a tudatalattiba? Freud óta sokan gondolják, hogy az álmok valójában a tudatalattihoz vezetnek, olyan vágyakat vagy félelmeket mutatnak meg, amelyeket ébren töltött óráinkban elrejtünk, nem merünk rájuk gondolni vagy szembenézni velük. Az elméletet azonban sok kritika is érte; az egyik legismertebb ellenvélemény szerint az álmok valójában csak felvillanó képek az agyban, esetlegesen előbukkanó információk vagy emlékek, amiket megpróbálunk valamiféle történetté rendezni, hogy értelmet találjunk bennük. Bár ezt a teóriát ma sokan elfogadják, tény, hogy Freud elképzeléséhez hasonlítva, ami szerint az álmok valamilyen izgalmas átjárót nyitnak a tudatalattiba, az, hogy a képeket dopaminok, szerotonin és glutamát okozza, meglehetősen kiábrándítónak és unalmasnak tűnik.
Powered by WPeMatico
from WordPress http://ift.tt/1YXZsYA
via
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése